Kelet-nyugat irányban húzódó 14 km hosszú, a Magas-Tátra főgerincére majdnem dérékszögben kapcsolódó mészkőhegység.
   
E geológiai szempontból két teljesen különböző hegység a turisták által is látogatható Kopa-hágóban (Kopské sedlo) érintkezik. A Tátra eredeti eljegesedése a Bélai-Tátrában nem hagyot nyomot. Itt nem találhatunk a Magas-Tátrára jellemző morénákat, sziklaküszöböket, teraszokat, hatalmas szárnyvonulatokat. Figyelmünket azonban felkelti a mész és dolomit falak falak szépsége, a meredek füves lejtők gazdag flórája. A hegység Ny-i része (a Sirató-csorbáig - Tristárske sedlo) legjellegzetesebb csúcsa a Sirató/Határ-hegy (diarska vidla). A hegység legmagasabb csúcsa a Holló-kő (Havran) (2151,5 m) - mint a hegység egésze - turisták által nem látogatható.
   
A hegység egyben jelentős karszt is. A barlangok sokaságából csak a Barlangliget (Tatranská Kotlina) feletti Bélai-Cseppkőbarlang látogatható. Barlangligetből indul ki a Bélai-Tátra egyetlen menedékházához, a Bika-hegy/Homlokos (Bujačí vrch) alatt lévő Gyopár-házhoz (Chata Plesnivec) (1290 m) vezető ösvény.
   
Bár a hegységben nem található tó, mégis a Tátra legszebb, leggazdagabb részének tartják. A mészkő alap - a Magas-Tátrával összehasonlítva - a flórának jóval táplálóbb talajt biztosít, ezért flórája sokkal gazdagabb. A sok növény közül említsük meg a legjellemzőbbet - a havasi gyopárt (Leontopodium alpinum).
   
Először legvalószínűbben pásztorok voltak itt már a XIV. században. A XVII. századtól faszenet égettek, rezet és más fémet bányásztak itt. !A Bélai-Tátrát 1978-ban a Tátrai Nemzeti Park igazgatósága lezárt természetvédelmi területnek nyilvánította! Ennek oka a ritka növény- és állatvilág megőrzése. Turisták csak a Hátsó- és az Elülső-Rézaknák völgyét (Zadné a Predné Meďodoly) valamint a Hét-forrás völgyét (Dolina Siedmych prameňov) látogathatják. 1993-ban megnyílt a Fehér-völgy (Monkova dolina) keresztül vezető tanösvény, amely a Zár (diar) falut köti össze a Sirató-csorbával és a Kopa-hágóval.